2026. szeptember 1-jei frissítés
Az albérletpiac 2026 őszére sem állt meg, de a bérleti díjak emelkedése jóval kiszámíthatóbbá vált. Budapesten továbbra is jelentős különbségek vannak az egyes kerületek között, miközben a vidéki nagyvárosokban is komoly eltéréseket láthatunk.
2026 szeptemberében egy átlagos budapesti lakásért nagyjából 260–270 ezer forintos havi bérleti díjjal érdemes számolni. A népszerűbb kerületekben és a jó állapotú, modern lakásoknál azonban a 300 ezer forint feletti ár sem ritka.
Vidéken általában kedvezőbbek a bérleti díjak, de az egyetemi városokban – különösen Debrecenben, Szegeden és Pécsen – a szeptemberi tanévkezdés miatt erősebb a kereslet.
Az alábbiakban összegyűjtöttük a 2026. szeptemberi jellemző albérletárakat, valamint azt is, hogy a bérleti díjon felül milyen költségekkel, kaucióval és szerződéses feltételekkel kell számolni.
Albérlet árak 2026 szeptemberében
| Terület | Jellemző havi bérleti díj |
|---|---|
| Budapest | 260–270 ezer Ft |
| Budapest II. kerület | kb. 300–350 ezer Ft |
| Budapest VI. kerület | kb. 285–300 ezer Ft |
| Budapest VII. kerület | kb. 250 ezer Ft |
| Budapest VIII. kerület | kb. 240 ezer Ft |
| Budapest IX. kerület | kb. 250 ezer Ft |
| Budapest XI. kerület | kb. 280–290 ezer Ft |
| Budapest XIII. kerület | kb. 270–300 ezer Ft |
| Budapest XV. kerület | kb. 220 ezer Ft |
| Budapest XVIII. kerület | kb. 200–220 ezer Ft |
| Budapest XIX. kerület | kb. 210 ezer Ft |
| Budapest XX. kerület | kb. 210–220 ezer Ft |
| Budapest XXI. kerület | kb. 210 ezer Ft |
| Debrecen | kb. 220 ezer Ft |
| Szeged | kb. 200–210 ezer Ft |
| Győr | kb. 200 ezer Ft |
| Székesfehérvár | kb. 200 ezer Ft |
| Pécs | kb. 180 ezer Ft |
| Veszprém | kb. 195–200 ezer Ft |
| Miskolc | kb. 130 ezer Ft |
| Dunaújváros | kb. 120–145 ezer Ft |
Az árak természetesen jelentősen változhatnak a lakás mérete, állapota, elhelyezkedése, energetikai jellemzői, bútorozottsága és felszereltsége alapján.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Budapesten 2026 szeptemberében egy kisebb, egyszobás vagy garzonlakás ára kedvezőbb kerületben 200–240 ezer forint körül indulhat, míg egy jó állapotú, két-három szobás lakásért már 270–350 ezer forintot vagy még többet is elkérhetnek.
A prémium kategóriában, különösen a belső kerületekben, a budai oldal frekventált részein vagy új építésű társasházaknál 400–500 ezer forintos havi bérleti díj sem kirívó.
Albérlet árak Budapesten 2026 szeptemberében
Budapest továbbra is messze a legdrágább magyarországi albérletpiac.
A fővárosi átlag körülbelül 260–270 ezer forint havonta, de az egyes kerületek között több tízezer forintos eltérés lehet.
Melyik budapesti kerület mennyibe kerül?
A legdrágább környékek közé továbbra is a II., V., VI., XI. és XIII. kerület tartozik.
A II. kerületben egy jó állapotú lakás ára könnyen elérheti a 300–350 ezer forintot, a nagyobb vagy prémium ingatlanok esetében pedig ennél jóval magasabb összeggel is lehet találkozni.
A VI. kerületben a belvárosi elhelyezkedés miatt szintén magasak a bérleti díjak, jellemzően 285–300 ezer forint körüli szinten.
A XI. kerület az egyetemek, a jó közlekedés és az újabb építésű lakások miatt szintén erős keresletű. Itt körülbelül 280–290 ezer forintos árszinttel érdemes számolni.
A XIII. kerületben a lakások ára nagyjából 270–300 ezer forint körül mozog, de új építésű vagy kiváló állapotú ingatlanok esetében 300 ezer forint fölé is mehet.
A VIII. és IX. kerületben már találhatunk kedvezőbb lehetőségeket, nagyjából 240–250 ezer forintos árszinten.
A külsőbb kerületekben továbbra is könnyebb olcsóbb albérletet találni. A XVIII., XIX., XX. és XXI. kerületben 200–220 ezer forint körüli bérleti díjak is gyakoriak.
Mennyi a rezsi egy albérletnél?
A bérleti díj önmagában nem mutatja meg, hogy valójában mennyibe kerül egy lakás fenntartása.
A havi kiadás része lehet:
- közös költség,
- villany,
- víz,
- gáz,
- távhő,
- fűtés,
- internet,
- televízió,
- parkolás,
- szemétszállítás vagy egyéb, szerződésben meghatározott költség.
Egy átlagos lakásnál a bérleti díjon felül 20–80 ezer forintos vagy még magasabb havi kiadás is összejöhet.
Egy nagyobb lakásnál, téli hónapokban vagy rosszabb energetikai állapotú ingatlannál a teljes havi költség ennél jelentősen magasabb lehet.
Ezért albérlet választásakor nem azt érdemes nézni, hogy „250 ezer forint a lakbér”, hanem azt, hogy:
lakbér + közös költség + rezsi + internet + parkolás = tényleges havi kiadás.
Albérlet árak vidéken 2026 szeptemberében
A vidéki nagyvárosokban általában kedvezőbbek az albérletárak, mint Budapesten, de az egyetemi városokban és a nagyobb munkaerőpiaci központokban már komoly összegekkel találkozhatunk.
Debrecen
Debrecen a legdrágább vidéki albérletpiacok egyike.
Az átlagos bérleti díj körülbelül 220 ezer forint havonta, de a jó állapotú, nagyobb vagy újabb lakások ennél jóval drágábbak lehetnek.
Egy 60–70 négyzetméteres, igényesebb lakás esetében a 250–300 ezer forintos ár sem szokatlan.
A szeptemberi időszakban az egyetemi hallgatók megjelenése továbbra is erősíti a keresletet.
Szeged
Szegeden körülbelül 200–210 ezer forintos havi bérleti díjjal érdemes számolni.
A kisebb lakások természetesen ennél olcsóbban is elérhetők. Egy 30–40 négyzetméteres lakás akár 120–160 ezer forint körül is kifogható, de ehhez általában rezsi és közös költség is társul.
A belváros, az egyetem környéke és a jó tömegközlekedéssel rendelkező részek jellemzően drágábbak.
Győr
Győrben nagyjából 200 ezer forintos havi bérleti díj tekinthető jellemzőnek.
A munkaerőpiac és az ipari vállalatok jelenléte miatt a kereslet stabil, a jó helyen lévő, felújított lakások pedig gyorsan gazdára találhatnak.
Pécs
Pécsen körülbelül 180 ezer forintos havi albérletárakkal találkozhatunk.
A kisebb lakások ennél olcsóbbak is lehetnek, míg a belvárosi, egyetemhez közeli vagy felújított ingatlanok ára magasabb.
Miskolc
Miskolc továbbra is az olcsóbb nagyvárosi albérletpiacok közé tartozik.
A jellemző havi bérleti díj körülbelül 130 ezer forint, így Budapestről vagy a drágább vidéki egyetemi városokból költözők számára jelentős különbséget jelenthet.
Székesfehérvár
Székesfehérváron körülbelül 200 ezer forintos havi bérleti díjjal lehet számolni.
A budapesti agglomeráció közelsége, az ipari és szolgáltatói munkahelyek, valamint a jó közlekedés miatt a város albérletpiaca továbbra is keresett.
Veszprém
Veszprémben nagyjából 195–200 ezer forint körül alakulhat egy átlagos lakás havi bérleti díja.
Az egyetem és a turizmus mellett a korlátozott kínálat is magasabban tarthatja az árakat.
Miért változnak az albérletárak?
A bérleti díjakat több tényező egyszerre mozgatja.
1. Kereslet
Ha sokan keresnek albérletet, miközben kevés a kiadó lakás, a tulajdonosok magasabb árat kérhetnek.
2. Kínálat
A több kiadó lakás erősebb versenyt jelent a bérbeadók között. Ez kedvezhet a bérlőknek, hiszen több lehetőség közül választhatnak.
3. Egyetemi szezon
Augusztus és szeptember különösen fontos az egyetemi városokban. A hallgatók tömeges megjelenése jelentősen meg tudja mozgatni a helyi albérletpiacot.
4. Lakás állapota
Egy frissen felújított, gépesített, légkondicionált lakásért többet lehet kérni, mint egy régi, korszerűtlen ingatlanért.
5. Lokáció
A metró, villamos, egyetem, belváros vagy nagyobb munkahelyi központ közelsége komoly felárat jelenthet.
Mennyi kauciót kell fizetni 2026-ban?
A köznyelvben kauciónak nevezett óvadék a bérbeadó biztosítéka arra az esetre, ha a bérlő nem fizeti ki például a lakbért, a rezsit, vagy kárt okoz az ingatlanban.
A gyakorlatban a két havi kaució az egyik leggyakoribb megoldás, de három havi óvadék is előfordulhat.
Fontos azonban, hogy a jogszabály nem úgy működik, hogy „három hónap felett automatikusan tilos”. A Ptk. szerint, ha a biztosíték meghaladja a havi bérleti díj háromszorosát, a bérlő kérelmére a bíróság mérsékelheti a túlzott mértékű biztosítékot.
Példa
Ha a havi bérleti díj:
250 000 Ft
akkor két havi kaució:
500 000 Ft
három havi kaució:
750 000 Ft.
Ehhez általában az első havi bérleti díj is társul, így egy 250 ezer forintos albérlet beköltözésekor akár 750 ezer–1 millió forint körüli kezdőtőkére is szükség lehet.
Mire használható fel a kaució?
A kaució nem egyszerűen „plusz pénz”, amit a tulajdonos megtarthat.
A szerződésnek érdemes pontosan meghatároznia, milyen esetekben használható fel.
Ilyen lehet például:
- elmaradt bérleti díj,
- ki nem fizetett rezsi,
- bizonyított károkozás,
- elveszett kulcs,
- a bérlő által okozott helyreállítási költség.
A normál használatból eredő elhasználódás nem azonos azzal, hogy a bérlő kárt okozott.
A kiköltözéskor célszerű tételes elszámolást készíteni, különösen akkor, ha a kaucióból levonás történik.
Kisállat az albérletben – lehet vagy nem?
A kisállat tartását mindig érdemes előre tisztázni.
A bérbeadó mondhatja azt, hogy:
- engedélyezi a kutyát,
- csak macskát enged,
- meghatározott méretű állatot enged,
- egyáltalán nem enged kisállatot.
A megállapodást célszerű írásban rögzíteni.
Ha az állat kárt okoz, annak megtérítése természetesen külön kérdés. Nem érdemes arra hagyatkozni, hogy „majd megbeszéljük”.
Milyen legyen egy jó albérleti szerződés?
A lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződést írásba kell foglalni.
Egy megfelelő bérleti szerződésben szerepeljen legalább:
- a bérbeadó és bérlő adatai,
- az ingatlan pontos címe,
- a bérleti díj,
- a fizetés határideje,
- a kaució összege,
- a rezsi és közös költség viselése,
- a szerződés időtartama,
- a felmondás szabályai,
- a lakás használatának szabályai,
- kisállattartásra vonatkozó feltételek,
- dohányzás szabályai,
- javítások és karbantartások,
- az ingatlan állapota,
- bútorok és gépek felsorolása,
- kiköltözés feltételei.
Minél pontosabb a szerződés, annál kevesebb vita lehet később.
Határozott vagy határozatlan idejű szerződés?
Mindkettőnek megvan a maga előnye.
Határozott idő
A bérlő nagyobb biztonságot kaphat arra az időszakra, amelyre a szerződést megkötötték.
A bérbeadó számára pedig kiszámíthatóbb, hogy meddig van kiadva az ingatlan.
Határozatlan idő
Rugalmasabb lehet, de a felmondás szabályait különösen pontosan érdemes meghatározni.
A feleknek mindig a konkrét szerződésben rögzített feltételeket kell figyelembe venniük.
Kell-e közjegyzői kiköltözési nyilatkozat?
Nem minden albérletnél kötelező, de a bérbeadók egy része kifejezetten kéri.
A közjegyző előtt tett kiköltözési nyilatkozat növelheti a bérbeadó jogi biztonságát, különösen akkor, ha a bérlő a szerződés megszűnése után nem akar kiköltözni.
A közjegyzői okirat azonban nem azt jelenti, hogy a tulajdonos „bármikor kirakhatja” a bérlőt. A szerződés és a vonatkozó jogszabályok szabályai továbbra is irányadóak.
Lakásátadás: ne maradjon el a jegyzőkönyv!
A beköltözéskor érdemes átadás-átvételi jegyzőkönyvet készíteni.
Érdemes rögzíteni:
- a mérőóraállásokat,
- a kulcsok számát,
- a lakás állapotát,
- a falak és burkolatok állapotát,
- a bútorok állapotát,
- a gépek működését,
- esetleges sérüléseket,
- fényképeket.
A fotók különösen hasznosak.
Ha például egy falon már beköltözéskor volt egy sérülés, ezt célszerű lefényképezni és dokumentálni. Így kiköltözéskor nem lesz vita arról, hogy ki okozta.
Ki fizeti a javításokat?
Ezt érdemes már a szerződésben tisztázni.
Általános szabályként a bérbeadó és a bérlő kötelezettségeit a Ptk. és a lakásbérletre vonatkozó szabályok határozzák meg, de a szerződésben a részleteket is célszerű egyértelművé tenni.
Más kategória például:
- egy elromlott kazán,
- egy meghibásodott beépített gép,
- egy csőtörés,
és más az, ha a bérlő például betöri az ajtót vagy megrongál egy berendezést.
A bérbeadónak a lakás rendeltetésszerű használatát biztosító, illetve a jogszabály vagy szerződés szerint rá eső karbantartási feladatokat el kell végeznie. A Ptk. külön szabályokat tartalmaz a bérbeadó karbantartási kötelezettségeire is.
Bemehet-e a tulajdonos csak úgy az albérletbe?
Nem.
Attól, hogy valaki tulajdonos, a bérlő által jogszerűen használt lakásba nem mehet be tetszőlegesen.
A lakás ellenőrzését, karbantartását és az esetleges munkálatokat a jogszabályi és szerződéses keretek között kell kezelni, a bérlő szükségtelen zavarása nélkül.
Ezért a szerződésben érdemes azt is tisztázni, hogyan történik az előre egyeztetett ellenőrzés vagy szerelés.
Emelheti-e a tulajdonos a bérleti díjat?
A bérleti díj módosításánál elsősorban a szerződés tartalma számít.
Ha a szerződés tartalmaz például éves indexálást vagy meghatározott emelési szabályt, akkor annak megfelelően változhat a bérleti díj.
Ha nincs ilyen rendelkezés, a bérbeadó nem kezelheti úgy a helyzetet, mintha bármikor, tetszőlegesen átírhatná a szerződést.
Ezért már a szerződés megkötésekor érdemes tisztázni:
- lesz-e éves emelés,
- mi alapján számítják,
- mikor lép életbe,
- kell-e külön értesítés.
Albérlet családoknak 2026-ban
A családok általában nagyobb lakást keresnek, ezért náluk nemcsak a bérleti díj, hanem a fenntartási költség is komoly tényező.
Egy 70–90 négyzetméteres budapesti lakásnál könnyen előfordulhat, hogy:
- 300–400 ezer Ft a lakbér,
- 30–50 ezer Ft a közös költség és rezsi,
- további 10–30 ezer Ft az internet, parkolás vagy egyéb kiadás.
Így a teljes havi lakhatási költség akár 350–480 ezer forint is lehet.
Vidéken ugyanez sok esetben kedvezőbb, de a nagyobb, jó állapotú családi lakásokért ott is komoly összeget kérhetnek.
Albérlet diákoknak 2026 őszén
A szeptemberi időszak a diákok számára az egyik legnehezebb albérletkeresési időszak.
Érdemes minél előbb elkezdeni a keresést, különösen:
- Budapesten,
- Debrecenben,
- Szegeden,
- Pécsen,
- Győrben.
A költségek csökkentésének egyik legjobb módja a lakótárs.
Egy 300 ezer forintos lakás két vagy három ember között megosztva lényegesen kedvezőbb lehet, mint egyedül bérelni.
A szerződésnél viszont fontos tisztázni, hogy minden lakótárs szerepel-e a szerződésben, és ki milyen kötelezettséget vállal.
Albérlet külföldieknek
A külföldi bérlők számára ugyanúgy fontos a pontos, írásos szerződés.
Érdemes külön rögzíteni:
- a bérleti díjat,
- a kauciót,
- a rezsit,
- a fizetés módját,
- a szerződés időtartamát,
- a felmondási feltételeket,
- a lakás használatának szabályait.
A kommunikáció nyelve is fontos lehet. Ha valamelyik fél nem beszél megfelelően magyarul, célszerű olyan szerződést használni, amelyet minden fél ténylegesen megért.
Gyakori problémák az albérleteknél
1. Nem adják vissza a kauciót
A kiköltözéskor legyen dokumentált átadás, mérőóraállás és lehetőleg fényképes állapotfelvétel.
Ha levonás történik, kérjünk tételes elszámolást.
2. A tulajdonos nem javítja meg a hibákat
A szerződésben legyen egyértelmű, hogy mely javításokat ki köteles elvégezni.
3. A bérlő nem fizeti a lakbért
A bérbeadónak ilyenkor nem érdemes saját kezűleg „megoldania” a helyzetet, például zárat cserélni vagy kikapcsoltatni a szolgáltatásokat. A jogszerű felszólítás és a megfelelő jogi eljárás a járható út.
4. Vita van a rezsiről
A mérőóraállásokat célszerű minden hónapban vagy elszámoláskor dokumentálni.
5. Vita van a lakás állapotáról
Ezért kell az átadáskor fényképeket készíteni.
Hogyan kerülhető el az albérletcsalás?
Bérlőként soha ne utalj nagyobb összeget vakon, kizárólag egy hirdetés alapján.
Ellenőrizd:
- ki a tulajdonos vagy meghatalmazott,
- valóban létezik-e az ingatlan,
- ki jogosult kiadni,
- megtekinthető-e személyesen,
- kapsz-e írásos szerződést,
- pontosan mire fizetsz.
Különösen gyanús, ha valaki:
- sürget,
- irreálisan olcsó lakást kínál,
- nem engedi megtekinteni az ingatlant,
- csak előre utalás után hajlandó további információt adni,
- nem akar szerződést kötni.
Az „utald el a kauciót, mert más is kivenné” típusú sürgetés komoly figyelmeztető jel.
Adózás albérlet kiadásakor 2026-ban
A lakás bérbeadásából származó jövedelem után a magánszemélynek általában 15 százalék személyi jövedelemadóval kell számolnia.
A jövedelem meghatározására többféle lehetőség van. Az egyik egyszerű megoldás a 10 százalékos költséghányad, amelynél a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. Választható tételes költségelszámolás is, amelynél az igazolható költségek levonhatók.
Egyszerű példa
Ha a havi bérleti díj:
250 000 Ft
akkor éves bevétel:
3 000 000 Ft
10 százalékos költséghányaddal:
2 700 000 Ft számít jövedelemnek.
Ennek 15 százaléka:
405 000 Ft éves SZJA.
Ez csak egyszerű példa; a tényleges adózásnál a konkrét körülményeket és az alkalmazott elszámolási módot kell figyelembe venni.
A NAV tájékoztatása szerint az adóelőleget év közben negyedévente kell megfizetni.
Tippek bérlőknek 2026 szeptemberére
1. Ne csak a lakbért nézd
Számold hozzá a teljes havi költséget.
2. Kérdezz rá a rezsire
Kérd el az előző hónapok számláit vagy legalább egy reális becslést.
3. Olvasd végig a szerződést
Ne írj alá semmit úgy, hogy nem érted a felmondás, kaució vagy rezsi szabályait.
4. Fotózz beköltözéskor
A képek később bizonyítékot jelenthetnek.
5. Ne fizess előre vakon
Előbb ellenőrizd az ingatlant és a bérbeadót.
6. Számolj a kezdőtőkével
Egy 250 ezer forintos lakásnál két havi kaució és az első havi lakbér már 750 ezer forint.
Tippek bérbeadóknak
1. Legyen rendes szerződés
A szóbeli megállapodás helyett írásos szerződésre van szükség.
2. Ellenőrizd a bérlőt
Nem feltétlenül a legmagasabb ajánlat a legjobb.
3. Készíts átadási jegyzőkönyvet
Ez a későbbi viták jelentős részét megelőzheti.
4. Fotózd le a lakást
Különösen a beköltözés előtti állapotot.
5. Írd bele a kisállat szabályait
Ne maradjon szóban, hogy lehet-e kutya vagy macska.
6. Legyen tiszta a kaució szabálya
Rögzítsd, milyen esetben használható fel, és hogyan történik az elszámolás.
7. Ne feledkezz meg az adóról
A lakáskiadásból származó jövedelem adóköteles, ezért a bevételekről és költségekről érdemes megfelelő nyilvántartást vezetni.
Albérlet árak 2026 szeptember – mire számíthatunk ősszel?
A 2026-os albérletpiac egyik legfontosabb jellemzője, hogy a korábbi évekhez képest mérsékeltebb lett az áremelkedés üteme.
A legfrissebb elérhető hivatalos lakbérindex szerint 2026 júliusában országosan 1,6, Budapesten pedig 1,7 százalékkal emelkedtek a lakbérek egy hónap alatt, éves összevetésben pedig országosan 5,5, Budapesten 5 százalékos volt a növekedés.
Ez alapján 2026 szeptemberében inkább stabilan magas bérleti díjakra, mintsem újabb hirtelen árrobbanásra lehet számítani.
A jó állapotú, jó helyen lévő lakások továbbra is gyorsan kiadhatók, az átlagos vagy gyengébb adottságú ingatlanoknál viszont a bérlőknek már több lehetőségük lehet az összehasonlításra.
Gyakran ismételt kérdések
Mennyi egy albérlet Budapesten 2026 szeptemberében?
Egy átlagos budapesti lakás havi bérleti díja körülbelül 260–270 ezer forint, de kerülettől, mérettől és állapottól függően 200 ezertől akár 400–500 ezer forint fölé is kerülhet.
Melyik budapesti kerület a legdrágább?
A II., V., VI., XI. és XIII. kerületben jellemzően magasabbak a bérleti díjak, különösen a jó állapotú és központi elhelyezkedésű lakásoknál.
Mennyi egy albérlet vidéken?
A nagyobb vidéki városokban nagyjából 130–220 ezer forintos árszint jellemző, de a jobb lakások és nagyobb ingatlanok ennél drágábbak lehetnek.
Hol a legolcsóbb az albérlet?
A nagyobb városok közül Miskolcon és Dunaújvárosban jellemzően kedvezőbbek az árak.
Hány havi kauciót kérhet a tulajdonos?
A két havi kaució gyakori, három havi is előfordul. A három havi bérleti díjat meghaladó biztosíték esetén a Ptk. lehetővé teszi, hogy a bérlő kérelmére a bíróság a túlzott mértékű biztosítékot mérsékelje.
Kötelező az írásos albérleti szerződés?
Igen. Lakás bérbeadásának érvényességéhez írásba foglalt szerződés szükséges.
Ki fizeti a javításokat?
A konkrét felelősséget a jogszabályok és a bérleti szerződés együtt határozzák meg. A rendeltetésszerű használathoz szükséges, bérbeadót terhelő karbantartási feladatokat a bérbeadónak kell teljesítenie, míg a bérlő által okozott károkért a bérlő felelhet.
Mennyi adót kell fizetni a lakás kiadása után?
A magánszemély lakáskiadásból származó jövedelme után főszabály szerint 15 százalék SZJA fizetendő. 10 százalékos költséghányad választásakor a bevétel 90 százaléka számít jövedelemnek.
Összegzés
2026 szeptemberében az albérletpiac továbbra sem olcsó, de a bérlők helyzete valamivel kiszámíthatóbb, mint a korábbi, kiugróan gyors drágulások időszakában.
Budapesten 260–270 ezer forintos átlagos havi bérleti díjjal érdemes számolni, a népszerűbb kerületekben pedig könnyen 300 ezer forint fölé kerülhet a lakbér.
Vidéken általában kedvezőbbek az árak: Debrecenben és Szegeden körülbelül 200–220 ezer, Győrben és Székesfehérváron nagyjából 200 ezer, Pécsen körülbelül 180 ezer, Miskolcon pedig akár 130 ezer forint körüli bérleti díjjal is találkozhatunk.
A bérlőknek azonban nemcsak a lakbérrel kell számolniuk. A kaució, közös költség, rezsi, internet, parkolás és egyéb kiadások miatt a tényleges havi lakhatási költség jelentősen magasabb lehet.
A legfontosabb szabály pedig továbbra is egyszerű: mindent írjunk le a szerződésben, dokumentáljuk a lakás állapotát, és már beköltözés előtt tisztázzuk az összes költséget és feltételt.
