2026. október 3-i frissítés
Az albérletárak 2026 őszén továbbra is magas szinten vannak, de a bérleti díjak emelkedése az év korábbi időszakához képest mérsékeltebb. Budapesten továbbra is jelentős különbség van az egyes kerületek között, miközben a vidéki nagyvárosokban is több tízezer forintos eltérések lehetnek.
2026 októberének elején a budapesti kiadó lakások medián bérleti díja 260 ezer forint körül alakul, vagyis a fővárosi albérletpiacon továbbra is ez az egyik legfontosabb támpont a bérlők számára. A drágább budai és belső pesti kerületekben ugyanakkor a 300 ezer forint feletti havi bérleti díj továbbra sem ritka.
Vidéken általában kedvezőbbek az albérletárak, de Debrecen, Veszprém, Győr, Szeged és Kecskemét már 200 ezer forint körüli vagy afeletti medián bérleti díjjal szerepelnek. A kisebb megyeszékhelyeken és vidéki városokban ugyanakkor 120–150 ezer forint körüli lehet a jellemző árszint.
Az alábbi összeállítás azt mutatja meg, milyen albérletárakkal lehet számolni 2026 októberében, milyen költségek jönnek a lakbéren felül, mekkora kaucióra lehet szükség, mire kell figyelni a szerződésnél, és hogyan adózik a lakáskiadás.
Fontos: az október 3-i állapot szerint a teljes szeptemberi KSH–ingatlan.com lakbérindex még nem áll rendelkezésre, ezért az áraknál a legfrissebb elérhető városi piaci adatokat használjuk. A KSH–ingatlan.com legutóbbi hivatalos indexe szerint 2026 augusztusában országosan 0,7%-kal, Budapesten 0,9%-kal emelkedtek a lakbérek az előző hónaphoz képest, éves összevetésben pedig 5,0, illetve 5,2 százalékos volt a növekedés.
Albérletárak 2026 októberében
| Terület | Jellemző havi bérleti díj |
|---|---|
| Budapest | kb. 260 ezer Ft |
| Budapest II. kerület | kb. 300–350 ezer Ft |
| Budapest V. kerület | kb. 350 ezer Ft körüli |
| Budapest VI. kerület | kb. 280 ezer Ft |
| Budapest VII. kerület | kb. 250 ezer Ft |
| Budapest VIII. kerület | kb. 229 ezer Ft |
| Budapest IX. kerület | kb. 250 ezer Ft |
| Budapest XI. kerület | kb. 270 ezer Ft körül |
| Budapest XIII. kerület | kb. 270 ezer Ft körül |
| Budapest XV. kerület | kb. 210 ezer Ft |
| Budapest XVIII. kerület | kb. 210–220 ezer Ft |
| Budapest XIX. kerület | kb. 210 ezer Ft |
| Budapest XX. kerület | kb. 210 ezer Ft |
| Budapest XXI. kerület | kb. 210 ezer Ft |
| Debrecen | kb. 220 ezer Ft |
| Veszprém | kb. 210 ezer Ft |
| Győr | kb. 200 ezer Ft |
| Kecskemét | kb. 200 ezer Ft |
| Szeged | kb. 200 ezer Ft |
| Székesfehérvár | kb. 200 ezer Ft |
| Pécs | kb. 180 ezer Ft |
| Miskolc | kb. 125 ezer Ft |
| Szolnok | kb. 130 ezer Ft |
| Szekszárd | kb. 130 ezer Ft |
| Békéscsaba | kb. 120 ezer Ft |
Az ingatlan.com 2026 szeptember eleji adatai szerint Budapesten 260 ezer forint volt a kiadó lakások medián bérleti díja. A vidéki nagyvárosok közül Debrecenben 220 ezer, Veszprémben 210 ezer, Győrben, Kecskeméten és Szegeden 200 ezer forint volt a medián. A legolcsóbb megyeszékhelyek között Békéscsaba 120 ezer, Miskolc 125 ezer, Szolnok és Szekszárd pedig 130 ezer forintos értékkel szerepelt.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Budapesten egy kisebb garzon vagy egyszobás lakás kedvezőbb kerületben még található 200–240 ezer forint körül, míg a jó állapotú, két-három szobás lakásoknál már könnyen 270–350 ezer forint feletti havi bérleti díjjal találkozhatunk.
A prémium kategóriában, különösen a budai oldalon, a belső kerületekben vagy új építésű társasházaknál a 400–500 ezer forintos havi lakbér sem elképzelhetetlen.
Az ár azonban nem csak a négyzetmétertől függ. Ugyanabban a kerületben is jelentős különbség lehet egy felújított, gépesített, légkondicionált lakás és egy régebbi, korszerűtlen ingatlan között.
Albérletárak Budapesten 2026 októberében
Budapest továbbra is Magyarország legdrágább albérletpiaca.
A fővárosi kiadó lakások medián bérleti díja 2026 őszén 260 ezer forint körül alakul. Ez nem azt jelenti, hogy minden budapesti albérlet ennyibe kerül: a kerület, az alapterület, az állapot és az elhelyezkedés miatt jelentős eltérések lehetnek.
A legdrágább városrészekben 300 ezer forint feletti havi bérleti díjjal kell számolni, míg a külső kerületekben 200–220 ezer forint körüli lakások is elérhetők.
Melyik budapesti kerület mennyibe kerül?
A II. kerületben továbbra is magasak a bérleti díjak. Egy jó állapotú lakás ára könnyen elérheti vagy meghaladhatja a 300 ezer forintot, a nagyobb és prémium ingatlanok pedig ennél is drágábbak lehetnek.
Az V. kerület szintén a legdrágább budapesti területek közé tartozik. A belvárosi elhelyezkedés, a turisztikai és üzleti környezet, valamint a korlátozott kínálat miatt a bérleti díjak magasak.
A VI. kerületben a belvárosi fekvés miatt szintén jelentős lakbérekkel találkozhatunk. Az ingatlan.com adatai szerint a kerületi medián szeptember elején 280 ezer forint körül alakult.
A XI. kerületben az egyetemek, az irodaházak, a jó tömegközlekedés és az újabb építésű lakások tartják magas szinten a keresletet. A kerületben 270 ezer forint körüli bérleti díjjal lehetett számolni.
A XIII. kerület szintén az egyik legkeresettebb fővárosi albérletpiac. Az egyetemek, irodák, Duna-parti fejlesztések és jó közlekedés miatt a jó állapotú lakásokért jelentős összeget kérhetnek.
A VIII. kerületben már kedvezőbb lehet a belépési ár. A szeptember eleji adatok szerint a medián 229 ezer forint körül alakult, ami az előző havi 240 ezer forinthoz képest csökkenést jelentett.
A külső kerületekben jellemzően alacsonyabb bérleti díjakkal találkozhatunk. A XV., XIX., XX. és XXI. kerületben 210 ezer forint körüli medián érték szerepelt a legfrissebb városi adatokban.
Mennyi a rezsi egy albérletnél?
A bérleti díj önmagában nem mutatja meg, hogy valójában mennyibe kerül egy lakás fenntartása.
A havi kiadás része lehet:
- közös költség,
- villany,
- víz,
- gáz,
- távhő,
- fűtés,
- internet,
- televízió,
- parkolás,
- szemétszállítás,
- egyéb, szerződésben meghatározott költség.
Egy átlagos lakásnál a bérleti díjon felül akár több tízezer forintos havi kiadás is összejöhet. Nagyobb lakásnál, télen vagy rosszabb energetikai állapotú ingatlannál a teljes fenntartási költség ennél jóval magasabb lehet.
Ezért albérlet keresésekor nem azt érdemes nézni, hogy:
„250 ezer forint a lakbér.”
Hanem ezt:
lakbér + közös költség + rezsi + internet + parkolás = tényleges havi lakhatási költség.
Egy olcsóbbnak tűnő lakás könnyen drágább lehet, ha magas a közös költség, rossz az energetikai állapota vagy jelentős a téli fűtési költség.
Albérletárak vidéken 2026 októberében
Budapesten kívül általában kedvezőbbek az albérletárak, de a nagy egyetemvárosok és ipari központok már jelentős bérleti díjakkal dolgoznak.
A legfrissebb elérhető városi adatok alapján Debrecenben 220 ezer, Veszprémben 210 ezer, Győrben, Kecskeméten és Szegeden 200 ezer forint körül alakult a medián bérleti díj.
Debrecen
Debrecen továbbra is a legdrágább vidéki albérletpiacok egyike.
A kiadó lakások medián bérleti díja 220 ezer forint körül alakult. Ez mindössze 40 ezer forinttal marad el a budapesti 260 ezres szinttől.
A nagyobb, újabb vagy jó állapotú lakások ennél jóval drágábbak lehetnek. Egy 60–70 négyzetméteres, igényesebb lakás esetében a 250–300 ezer forintos havi díj sem meglepő.
Az egyetemvárosi jelleg továbbra is fontos tényező: az egyetemisták, fiatal munkavállalók és a helyi munkaerőpiac kereslete egyaránt hatással van az árakra.
Szeged
Szegeden 2026 őszén körülbelül 200 ezer forintos medián bérleti díjjal lehet számolni.
A kisebb lakások természetesen ennél olcsóbban is elérhetők, míg a belvárosi, egyetemhez közeli vagy felújított lakásokért magasabb összeget kérhetnek.
Szegeden különösen fontos a lokáció: ugyanazon városon belül jelentős különbséget jelenthet, hogy a lakás mennyire közel van az egyetemekhez, a belvároshoz és a tömegközlekedéshez.
Győr
Győrben nagyjából 200 ezer forintos havi medián bérleti díjjal lehet számolni.
A város erős ipari és munkaerőpiaci központ, ezért a jó közlekedésű, felújított és megfelelő méretű lakások iránt stabil kereslet mutatkozhat.
Székesfehérvár
Székesfehérváron szintén 200 ezer forint körüli bérleti díjjal lehet számolni.
A budapesti agglomeráció közelsége, az ipari és szolgáltatói munkahelyek, valamint a közlekedési kapcsolatok miatt a város albérletpiaca továbbra is jelentős.
Pécs
Pécsen a bérleti díjak jellemzően alacsonyabbak, mint Budapesten vagy Debrecenben.
A nagyjából 180 ezer forintos árszint mellett a kisebb lakások ennél olcsóbban is elérhetők lehetnek, míg az egyetemekhez közeli és felújított ingatlanok drágábbak.
Veszprém
Veszprémben 210 ezer forint körüli medián bérleti díj szerepelt a legfrissebb városi adatokban.
A városban az egyetemi kereslet mellett a korlátozottabb kínálat is fontos tényező lehet.
Miskolc
Miskolc a nagyobb magyar városok között továbbra is az olcsóbb albérletpiacok közé tartozik.
A legfrissebb adatok alapján a medián bérleti díj körülbelül 125 ezer forint volt.
Ez jelentős különbséget jelent Budapesthez és a legdrágább vidéki egyetemvárosokhoz képest.
Kecskemét
Kecskeméten 200 ezer forint körüli medián bérleti díj szerepelt a legfrissebb adatokban.
A város munkaerőpiaci szerepe és ipari jelenléte fontos tényező az albérletkeresletben.
Miért változnak az albérletárak?
A bérleti díjakat több tényező egyszerre mozgatja.
1. Kereslet
Ha sokan keresnek albérletet, miközben kevés a kiadó lakás, a tulajdonosok magasabb árat kérhetnek.
2. Kínálat
A több kiadó lakás nagyobb versenyt jelent a bérbeadók között. Ez a bérlők számára több választási lehetőséget és adott esetben jobb alkupozíciót jelenthet.
2026 szeptemberének elején Budapesten közel 10 ezer kiadó lakóingatlan szerepelt az ingatlan.com kínálatában, míg a megyeszékhelyeken több mint 4 ezer bérelhető ingatlan közül lehetett válogatni.
3. Egyetemi szezon
Az egyetemi városokban az év második felében különösen fontos a hallgatói kereslet.
Debrecenben, Szegeden, Pécsen és Győrben az egyetemi kereslet jelentős része a kisebb lakások és szobák piacán jelenik meg.
4. Lakás állapota
Egy frissen felújított, gépesített, légkondicionált lakásért többet lehet kérni, mint egy régi, korszerűtlen ingatlanért.
5. Lokáció
A metró, villamos, egyetem, belváros vagy nagyobb munkahelyi központ közelsége komoly felárat jelenthet.
6. Befektetői kereslet
A bérleti díjak alakulására közvetve a befektetési célú lakásvásárlások is hatással vannak. Az ingatlan.com 2026-os elemzése szerint a lassuló lakbérdrágulás és a csökkenő hozamok miatt a befektetők egy része távol maradt az albérletpiactól.
Mennyi kauciót kell fizetni 2026-ban?
A köznyelvben kauciónak nevezett óvadék a bérbeadó biztosítéka arra az esetre, ha a bérlő nem fizeti ki például a lakbért vagy a szerződés alapján őt terhelő költségeket, illetve kárt okoz az ingatlanban.
A gyakorlatban a két havi kaució az egyik leggyakoribb megoldás, de három havi óvadék is előfordulhat.
A kaució pontos összegét és felhasználásának feltételeit célszerű egyértelműen rögzíteni a szerződésben.
Példa
Ha a havi bérleti díj:
250 000 Ft
akkor két havi kaució:
500 000 Ft
három havi kaució:
750 000 Ft
Ehhez általában az első havi bérleti díj is társul.
Ez azt jelenti, hogy egy 250 ezer forintos albérletnél két havi kaució esetén már 750 ezer forint lehet a beköltözéskor szükséges összeg.
Három havi kaució esetén ez már 1 millió forint lehet.
Mire használható fel a kaució?
A kaució nem egyszerűen olyan pénz, amelyet a tulajdonos automatikusan megtarthat.
A szerződésben érdemes pontosan rögzíteni, hogy milyen esetekben használható fel.
Ilyen lehet például:
- elmaradt bérleti díj,
- ki nem fizetett, a bérlőt terhelő költség,
- bizonyított károkozás,
- elveszett kulcs,
- a bérlő által okozott helyreállítási költség.
A normál használatból eredő elhasználódás nem azonos a károkozással.
Kiköltözéskor célszerű tételes elszámolást készíteni, különösen akkor, ha a kaucióból levonás történik.
Kisállat az albérletben – lehet vagy nem?
A kisállat tartását mindig érdemes már a lakás kiválasztásakor tisztázni.
A bérbeadó például:
- engedélyezheti a kutyát,
- csak macskát engedhet,
- méretkorlátozást szabhat,
- vagy egyáltalán nem engedhet kisállatot.
A megállapodást célszerű írásban rögzíteni.
Ha az állat kárt okoz, annak megtérítése külön kérdés, ezért nem érdemes arra hagyatkozni, hogy „majd megbeszéljük”.
Milyen legyen egy jó albérleti szerződés?
A lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződést írásba kell foglalni.
Egy megfelelő bérleti szerződésben szerepeljen legalább:
- a bérbeadó és a bérlő adatai,
- az ingatlan pontos címe,
- a bérleti díj,
- a fizetés határideje,
- a kaució összege,
- a rezsi és közös költség viselése,
- a szerződés időtartama,
- a felmondás szabályai,
- a lakás használatának szabályai,
- a kisállattartás feltételei,
- a dohányzás szabályai,
- a javítások és karbantartások,
- az ingatlan állapota,
- a bútorok és gépek felsorolása,
- a kiköltözés feltételei.
Minél pontosabb a szerződés, annál kevesebb vita lehet később.
Határozott vagy határozatlan idejű szerződés?
Mindkét megoldásnak lehet helye.
Határozott idő
A bérlő nagyobb kiszámíthatóságot kaphat arra az időszakra, amelyre a szerződést megkötötték.
A bérbeadó számára pedig előre láthatóbb, hogy meddig van kiadva az ingatlan.
Határozatlan idő
Rugalmasabb lehet, de a felmondás szabályait különösen pontosan érdemes meghatározni.
A feleknek mindig a konkrét szerződésben rögzített feltételeket és a vonatkozó jogszabályokat kell figyelembe venniük.
Kell-e közjegyzői kiköltözési nyilatkozat?
Nem minden albérletnél kötelező.
A bérbeadók egy része azonban kifejezetten kéri a közjegyző előtt tett kiköltözési nyilatkozatot vagy közjegyzői okiratot.
Ez növelheti a bérbeadó jogi biztonságát, de nem jelenti azt, hogy a tulajdonos bármikor, tetszőlegesen eltávolíthatja a bérlőt.
A konkrét szerződés és a vonatkozó jogszabályok továbbra is irányadóak.
Lakásátadás: ne maradjon el a jegyzőkönyv!
Beköltözéskor érdemes átadás-átvételi jegyzőkönyvet készíteni.
Érdemes rögzíteni:
- a mérőóraállásokat,
- a kulcsok számát,
- a lakás állapotát,
- a falak és burkolatok állapotát,
- a bútorok állapotát,
- a gépek működését,
- az esetleges sérüléseket,
- fényképeket.
A fotók különösen hasznosak.
Ha például egy falon már beköltözéskor volt egy sérülés, ezt célszerű lefényképezni és dokumentálni. Így kiköltözéskor kisebb az esélye annak, hogy vita alakul ki arról, mikor keletkezett a sérülés.
Ki fizeti a javításokat?
Ezt érdemes már a szerződésben tisztázni.
A bérbeadó és a bérlő kötelezettségeit a jogszabályok és a bérleti szerződés együtt határozzák meg.
Más kategória például:
- egy elromlott kazán,
- egy meghibásodott beépített gép,
- egy csőtörés,
és más az, ha a bérlő például betöri az ajtót vagy megrongál egy berendezést.
A felelősség megítélésénél számít a meghibásodás oka, a szerződés tartalma és a vonatkozó jogszabály.
Bemehet-e a tulajdonos csak úgy az albérletbe?
Nem érdemes úgy kezelni a bérleményt, mintha a tulajdonos a bérleti időszak alatt bármikor szabadon beléphetne.
A lakás ellenőrzését, karbantartását és az esetleges munkálatokat a jogszabályi és szerződéses keretek között kell kezelni, a bérlő szükségtelen zavarása nélkül.
Ezért a szerződésben érdemes azt is tisztázni, hogyan történik az előre egyeztetett ellenőrzés vagy szerelés.
Emelheti-e a tulajdonos a bérleti díjat?
A bérleti díj módosításánál elsősorban a szerződés tartalma számít.
Ha a szerződés tartalmaz például éves indexálást vagy meghatározott emelési szabályt, akkor annak megfelelően változhat a bérleti díj.
Ezért már a szerződés megkötésekor érdemes tisztázni:
- lesz-e éves emelés,
- mi alapján számítják,
- mikor lép életbe,
- kell-e külön értesítés.
Albérlet családoknak 2026 őszén
A családok általában nagyobb lakást keresnek, ezért náluk nemcsak a bérleti díj, hanem a fenntartási költség is fontos tényező.
Egy 70–90 négyzetméteres budapesti lakásnál könnyen előfordulhat:
- 300–400 ezer Ft lakbér,
- több tízezer forintos közös költség és rezsi,
- további internet-, parkolási vagy egyéb kiadás.
Így a teljes havi lakhatási költség jelentősen meghaladhatja a meghirdetett lakbért.
Vidéken ugyanez sok esetben kedvezőbb, de a nagyobb, jó állapotú családi lakásokért ott is komoly összeget kérhetnek.
Albérlet diákoknak 2026 őszén
A tanévkezdés után sem mindenhol ugyanaz a helyzet az albérletpiacon.
A legnagyobb egyetemvárosokban továbbra is fontos szempont az egyetem közelsége, a tömegközlekedés és az, hogy a lakást hányan osztják meg.
Különösen:
- Budapesten,
- Debrecenben,
- Szegeden,
- Pécsen,
- Győrben
érdemes több lehetőséget összehasonlítani.
A költségek csökkentésének egyik legegyszerűbb módja a lakótárs.
Egy 300 ezer forintos lakás két vagy három ember között megosztva jelentősen alacsonyabb egy főre jutó lakhatási költséget jelenthet.
A szerződésnél viszont fontos tisztázni, hogy minden lakótárs szerepel-e a szerződésben, és ki milyen kötelezettséget vállal.
Albérlet külföldieknek
A külföldi bérlők számára ugyanúgy fontos a pontos, írásos szerződés.
Érdemes külön rögzíteni:
- a bérleti díjat,
- a kauciót,
- a rezsit,
- a fizetés módját,
- a szerződés időtartamát,
- a felmondási feltételeket,
- a lakás használatának szabályait.
A kommunikáció nyelve is fontos lehet.
Ha valamelyik fél nem beszél megfelelően magyarul, célszerű olyan szerződést használni, amelynek tartalmát minden fél ténylegesen megérti.
Gyakori problémák az albérleteknél
1. Nem adják vissza a kauciót
A kiköltözéskor legyen dokumentált átadás, mérőóraállás és lehetőleg fényképes állapotfelvétel.
Ha levonás történik, kérj tételes elszámolást.
2. A tulajdonos nem javítja meg a hibákat
A szerződésben legyen egyértelmű, hogy mely javításokat ki köteles elvégezni.
3. A bérlő nem fizeti a lakbért
A bérbeadónak ilyenkor nem érdemes saját kezűleg „megoldania” a helyzetet, például zárat cserélni vagy kikapcsoltatni a szolgáltatásokat.
A jogszerű felszólítás és a megfelelő jogi eljárás a járható út.
4. Vita van a rezsiről
A mérőóraállásokat célszerű minden hónapban vagy elszámoláskor dokumentálni.
5. Vita van a lakás állapotáról
Ezért kell az átadáskor fényképeket készíteni.
Hogyan kerülhető el az albérletcsalás?
Bérlőként soha ne utalj nagyobb összeget vakon, kizárólag egy hirdetés alapján.
Ellenőrizd:
- ki a tulajdonos vagy meghatalmazott,
- valóban létezik-e az ingatlan,
- ki jogosult kiadni,
- megtekinthető-e személyesen,
- kapsz-e írásos szerződést,
- pontosan mire fizetsz.
Különösen gyanús lehet, ha valaki:
- sürget,
- irreálisan olcsó lakást kínál,
- nem engedi megtekinteni az ingatlant,
- csak előre utalás után hajlandó további információt adni,
- nem akar szerződést kötni.
Az olyan sürgetés, hogy „utald el a kauciót, mert más is kivenné”, komoly figyelmeztető jel.
Adózás albérlet kiadásakor 2026-ban
A magánszemély ingatlan-bérbeadásából származó jövedelme főszabály szerint 15 százalék személyi jövedelemadóval adózik. A NAV 2026-os tájékoztatója szerint a jövedelem meghatározására többféle elszámolási mód alkalmazható.
Az egyik egyszerű lehetőség a 10 százalékos költséghányad. Ebben az esetben a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek.
A másik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor az igazolható, elszámolható költségek csökkenthetik a bevételt.
Egyszerű példa
Ha a havi bérleti díj:
250 000 Ft
akkor az éves bevétel:
3 000 000 Ft
10 százalékos költséghányaddal:
2 700 000 Ft számít jövedelemnek.
Ennek 15 százaléka:
405 000 Ft éves SZJA.
Ez csak egyszerű példa; a tényleges adózásnál mindig a konkrét körülményeket és a választott elszámolási módot kell figyelembe venni.
A NAV szerint az adóelőleget év közben negyedévente kell megfizetni.
A lakáskiadás főszabály szerint áfamentes, ha a bérbeadás nem turisztikai célú szálláshely-szolgáltatás.
Tippek bérlőknek 2026 októberére
1. Ne csak a lakbért nézd
Számold hozzá a teljes havi költséget.
2. Kérdezz rá a rezsire
Kérd el az előző hónapok számláit, vagy legalább kérj reális becslést.
3. Olvasd végig a szerződést
Ne írj alá semmit úgy, hogy nem érted a felmondás, kaució vagy rezsi szabályait.
4. Fotózz beköltözéskor
A képek később fontos bizonyítékot jelenthetnek.
5. Ne fizess előre vakon
Előbb ellenőrizd az ingatlant és a bérbeadót.
6. Számolj a kezdőtőkével
Egy 250 ezer forintos lakásnál két havi kaució és az első havi lakbér már 750 ezer forint.
7. Hasonlíts össze több lakást
Ne csak a meghirdetett bérleti díjat nézd. Hasonlítsd össze a teljes havi költséget, a lokációt, a lakás állapotát és a szerződés feltételeit is.
Tippek bérbeadóknak
1. Legyen rendes szerződés
A lakásbérletnél írásos szerződés szükséges.
2. Ellenőrizd a bérlőt
Érdemes olyan bérlőt választani, akivel a fizetés, a használat és a szerződés feltételei előre tisztázhatók.
3. Készíts átadási jegyzőkönyvet
Ez a későbbi viták jelentős részét megelőzheti.
4. Fotózd le a lakást
Különösen a beköltözés előtti állapotot.
5. Írd bele a kisállat szabályait
Ne maradjon szóban, hogy lehet-e kutya vagy macska.
6. Legyen tiszta a kaució szabálya
Rögzítsd, milyen esetben használható fel, és hogyan történik az elszámolás.
7. Ne feledkezz meg az adóról
A lakáskiadásból származó jövedelem adóköteles, ezért a bevételekről és költségekről érdemes megfelelő nyilvántartást vezetni.
Albérletárak 2026 október – merre tart a piac?
A 2026-os albérletpiac egyik fontos jellemzője, hogy a korábbi évekhez képest mérsékeltebbé vált a drágulás.
A KSH–ingatlan.com legfrissebb elérhető lakbérindexe szerint 2026 augusztusában országosan 0,7 százalékkal, Budapesten 0,9 százalékkal emelkedtek a lakbérek egy hónap alatt. Éves összevetésben az országos emelkedés 5,0, Budapesten pedig 5,2 százalék volt.
Az ingatlan.com szeptemberi piaci adatai alapján Budapest medián bérleti díja 260 ezer forinton maradt, vagyis nem történt újabb jelentős fővárosi árugrás. Ugyanakkor egyes kerületekben már csökkenést is lehetett látni: a VI. kerületben például 290 ezerről 280 ezerre, a VIII. kerületben pedig 240 ezerről 229 ezer forintra csökkent a medián.
Ez alapján 2026 októberében inkább magas, de mérsékeltebben változó bérleti díjakkal érdemes számolni.
A jó állapotú, jó helyen lévő lakások továbbra is könnyebben kiadhatók, miközben a bérlők számára fontosabbá válik az ár, a rezsi és az ingatlan állapotának együttes összehasonlítása.
Gyakran ismételt kérdések
Mennyi egy albérlet Budapesten 2026 októberében?
A legfrissebb elérhető városi adatok alapján Budapesten körülbelül 260 ezer forint a kiadó lakások medián bérleti díja. A kerületek között azonban jelentős eltérés lehet.
Melyik budapesti kerületben a legdrágább az albérlet?
A II. és V. kerületben a legmagasabbak közé tartoznak a medián bérleti díjak, miközben a VI. és több budai vagy belső pesti kerület is magas árszinten mozog.
Mennyi egy albérlet vidéken 2026 őszén?
A nagyobb vidéki városokban jellemzően körülbelül 125–220 ezer forint közötti mediánokkal lehet találkozni. Debrecenben 220 ezer, Veszprémben 210 ezer, Győrben, Kecskeméten és Szegeden 200 ezer forint körüli érték szerepelt a legfrissebb városi adatokban.
Hol olcsóbb az albérlet?
A nagyobb városok közül Miskolc és több kisebb megyeszékhely kedvezőbb árszintet mutat. A legfrissebb adatok szerint Békéscsabán 120 ezer, Miskolcon 125 ezer, Szolnokon és Szekszárdon 130 ezer forint körüli medián bérleti díj szerepelt.
Hány havi kauciót kérhet a tulajdonos?
A két havi kaució gyakori, de három havi óvadék is előfordulhat. A pontos feltételeket célszerű a bérleti szerződésben rögzíteni.
Kötelező az írásos albérleti szerződés?
Igen. A lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződést írásba kell foglalni.
Ki fizeti a javításokat?
A konkrét felelősséget a jogszabályok és a bérleti szerződés együtt határozzák meg. Ezért már a szerződésben érdemes tisztázni, hogy milyen javításokat és karbantartási feladatokat ki visel.
Mennyi adót kell fizetni a lakás kiadása után?
A magánszemély lakáskiadásból származó jövedelme főszabály szerint 15 százalék SZJA alá esik. 10 százalékos költséghányad alkalmazásakor a bevétel 90 százaléka számít jövedelemnek.
Kell-e adószám a lakás kiadásához?
Magánszemélyként a lakáskiadás főszabály szerint adószám nélkül is végezhető, de bizonyos esetekben szükség lehet adószámra vagy más adózási megoldásra. A konkrét helyzetet érdemes a NAV aktuális tájékoztatója alapján ellenőrizni.
Összegzés
2026 októberében az albérletpiac továbbra is drága, de a bérleti díjak emelkedése mérsékeltebbé vált.
Budapesten a kiadó lakások medián bérleti díja körülbelül 260 ezer forint, miközben a drágább kerületekben a 300–350 ezer forintos vagy ennél magasabb lakbérek is gyakoriak.
Vidéken Debrecenben körülbelül 220 ezer, Veszprémben 210 ezer, Győrben, Kecskeméten és Szegeden pedig 200 ezer forint körüli medián bérleti díjjal lehet számolni. Miskolcon körülbelül 125 ezer, Békéscsabán pedig 120 ezer forintos szint szerepelt a legfrissebb városi adatokban.
A bérlőknek azonban nem csak a lakbérrel kell számolniuk. A kaució, közös költség, rezsi, internet, parkolás és egyéb kiadások miatt a tényleges havi lakhatási költség jelentősen magasabb lehet.
A legfontosabb szabály továbbra is egyszerű: mindent írjunk le a szerződésben, dokumentáljuk a lakás állapotát, ellenőrizzük a bérbeadót, és már beköltözés előtt tisztázzuk az összes költséget és feltételt.
