Élő radar és meteorológiai adatok

Afrika időjárása és éghajlata

Afrika élő időjárása interaktív térképen. Szaharai forróság, egyenlítői trópusi zivatarok, szélviszonyok és tengerparti hőmérsékletek valós időben.

Élő Radartérkép: Afrika időjárása és éghajlata

Keresés település szerint

Írd be a helyet, és nézd meg az időjárást és az éghajlatot:

Rétegek:
Kontinensek élő térképei
Afrika kiemelt városai és üdülőhelyei

Klímaprofil: Afrika

Hivatalos Köppen-Geiger osztályozás és földrajzi mikroklíma

Valós koordináták szerint kalkulálva
Éghajlati besorolás: Trópusi esőerdő, szavanna és forró sivatagi éghajlat
Éves átlaghőmérséklet: 24 - 32 °C
Legmelegebb időszak csúcsai: Szaharában és Dzsibutiban: 45 - 50 °C
Leghidegebb hónapok átlaga: Sivatagi éjszakákon fagy, Atlasz-hegységben hó
Jellemző páratartalom: Térségenként változó (20 - 90%)
Jellemző UV-index szint: Magas vagy extrém (6 - 12)
Évszakos sajátosságok és csapadékdinamika:

Nincs hagyományos 4 évszak: a bőséges csapadékú esős évszak és a forró száraz időszak ciklikusan váltakozik.

A Föld legforróbb kontinense. Északon a Szahara lefelé szálló száraz légáramlatai, a középső részeken a felszálló trópusi zivatarrendszerek alakítják az időjárást.

Gyakori Kérdések – Afrika időjárása és éghajlata

Részletes meteorológiai és utazási tudnivalók

1 Mikor a legideálisabb Afrikába utazni?
Mivel a kontinens átnyúlik mindkét féltekére, a legkedvezőbb időpont régiónként teljesen eltérő. Észak-Afrikába (Egyiptom, Marokkó) az őszi és tavaszi hónapok az ideálisak, Kelet-Afrikában (szafarik) a száraz évszak (júliustól októberig) ajánlott, míg Dél-Afrikában a déli félteke nyara (november–március) népszerű.
2 Miért zuhan le a hőmérséklet a Szaharában éjszaka akár 0 °C-ig?
A száraz sivatagi levegőben elhanyagolható a páratartalom és szinte nincs felhőzet. Mivel a felhők nem tartják vissza a talaj hőjét, napnyugta után a nappal felgyűlt hő azonnal a világűrbe sugárzódik.
3 Milyen időjárási veszélyek jellemzőek Afrikában?
A Szaharában és a Száhel-övezetben a heves homok- és porviharok (haboob, sirokkó), az egyenlítői területeken a hirtelen villámárvizeket okozó trópusi felhőszakadások, az Indiai-óceán partjain pedig a trópusi ciklonok jelentenek kockázatot.
4 Hogyan követhető a csapadék a sivatagi és trópusi régiókban?
A beépített élő radartérképen a csapadék és a felhőzet réteget kiválasztva azonnal kirajzolódnak a Szaharát érintő porfelhők, valamint az egyenlítői zivatarövezet (ITCZ) cellái valós időben.