Keresés a Megaport összes oldalán

Élő Ködtérkép és Talajmenti Fagy Figyelő
Élő

Élő Ködtérkép és Fagytérkép – Őszi Időjárás és Talajmenti Fagy Előrejelzés

Kövesse a sűrű ködöt, a hidegpárna alacsony szintű rétegfelhőzetét, a harmatpontot és a fagyos légrétegek mozgását Magyarország és a környező országok felett.

Nézet:
Élő ködtérkép és fagymodell betöltése…
Részletes Őszi Időjárás és Fagyelemző Modell
Élő

Részletes hidegpárna, talajközeli fagy és harmatpont

Nagy felbontású numerikus időjárási modell, amellyel részletesen követhető a fagyhatár (0 fokos izoterma vonala), a légnyomás alakulása és a hajnali párás területek kiterjedése.

Modell réteg:
Részletes köd- és fagymodell betöltése…

Gyakran Ismételt Kérdések – Köd, Talajmenti Fagy és Őszi Időjárás

1. Mi a különbség a talajmenti fagy és a 2 méteres fagy között?
A hivatalos meteorológiai mérések 2 méteres magasságban, árnyékolt hőmérőházban történnek. Derült, csendes őszi éjszakákon azonban a talajfelszín hőkisugárzással sokkal gyorsabban hűl, mint a felette lévő levegő. Emiatt a talaj közvetlen közelében (5 centiméteres magasságban) akár 3–5 fokkal is hidegebb lehet, mint 2 méteren. Miközben a hőmérő 2 méteren még plusz 2 vagy plusz 3 fokot mutat, a földfelszínen, az autókon és a növényeken már fagypont alá süllyed a hőmérséklet, dér képződik és elfagyhat a konyhakert.
2. Hogyan működik az élő ködtérkép és mikor oszlik fel a reggeli köd?
A ködtérkép a műholdas felvételeket és a felszíni látástávolsági méréseket összegzi. Hivatalosan ködről akkor beszélünk, ha a látástávolság 1000 méter alá csökken. Kora ősszel a délelőtti napsugárzás gyorsan felmelegíti az alsó légréteget, így a ködfoltok 9 és 11 óra között feloszlanak. Késő ősszel viszont, amikor a napsütés ereje már gyenge, a köd gyakran egész nap megmarad, és tartós rétegfelhőzetté alakul.
3. Mi az a Kárpát-medencei hidegpárna és a hőmérsékleti inverzió?
A hidegpárna az őszi és téli hónapok jellegzetes időjárási helyzete hazánkban. A hegykoszorúval körülvett medencében a nehéz, hideg, párás levegő a talaj közelében megreked, miközben a magasban melegebb és szárazabb léghullámok érkeznek. Ilyenkor fordított hőmérsékleti rétegződés, azaz inverzió alakul ki: az alföldi városokban hideg, nyirkos, szürke köd és szitálás van plusz 2 vagy plusz 4 fokkal, miközben a hegycsúcsokon ragyogó napsütés és kellemes meleg uralkodik.
4. Miért érdemes figyelni a harmatpontot az őszi fagyok idején?
A harmatpont azt a hőmérsékleti értéket jelöli, amelyre lehűlve a levegő eléri a teljes telítettséget, és a benne lévő láthatatlan vízgőz kicsapódik. Ha az éjszakai hőmérséklet eléri ezt a pontot, megindul a sűrű köd és a harmat képződése. Amennyiben a harmatpont nulla fok alatt van, a kicsapódó pára azonnal megfagy, így dér és zúzmara alakul ki a talajon és a növényzeten.
5. Hogyan védekezhetünk a kertben az első őszi talajmenti fagyok ellen?
A fagyérzékeny, cserepes dísznövényeket (leanderek, muskátlik, citrusfélék) még az első fagyos éjszaka előtt fagymentes, világos helyiségbe kell vinni. A veteményes ágyásokat érdemes fehér fátyolfóliával letakarni. Különösen hatékony módszer a fagyos éjszaka előtti délutáni alapos beöntözés: a nedves talaj sokkal több hőt tárol és lassabban hűl ki, mint a száraz föld, így akár egy-két fokkal is megemelheti a talajközeli hőmérsékletet.
6. Milyen veszélyeket rejt az utakon a köd és a fekete jég?
A sűrű ködben a járművek távolabbinak és lassabbnak látszanak, mint a valóságban. Mindig tompított fényszórót és ötven méter alatti látásnál ködzárófényt használjunk, a távolsági fényszórót kerüljük, mert visszaveri a fényt. Nulla fok környékén a ködszitálásból és a párából láthatatlan jéghártya (fekete jég) képződik az aszfalton, főként hidakon, felüljárókon és erdős kanyarokban. Ilyenkor a féktávolság a többszörösére nő, ezért indokolt a jóval nagyobb követési távolság megtartása.