Az oldalon a professzionális beágyazott interaktív meteorológiai térképet alkalmazzuk. Ezzel élőben követhető a friss havazás, a felhalmozódott hótakaró vastagsága, a hó- és csapadékradar, a szélsebesség, valamint a fagypont alatti légrétegek mozgása Magyarország és Európa felett.
A hivatalos éghajlati besorolás szerint: Fagyos nap az, amikor a napi minimum-hőmérséklet 0 °C alá süllyed (napközben lehet melegebb). Téli nap az, amikor a hőmérséklet egész nap fagypont alatt marad, vagyis a maximum sem éri el a 0 °C-ot. Zord napról akkor beszélünk, ha a napi legalacsonyabb hőmérséklet -10 °C vagy annál hidegebb.
Ónos eső akkor alakul ki, ha a magasban egy enyhébb, pozitív hőmérsékletű légréteg található, ahol a hópelyhek esőcseppé olvadnak, ám a talaj közelében tartósan fagyos (0 °C alatti) levegő rekedt meg. A túlhűlt esőcseppek a fagypont alatti felületekkel (aszfalt, fák, vezetékek) érintkezve a másodperc törtrésze alatt üvegszerű, kemény jégpáncéllá fagynak, ami az utakon és a villamoshálózaton katasztrofális károkat okozhat.
Hófúvás akkor következik be, ha a már lehullott száraz porhavat vagy az éppen hulló havat a szél felkapja és sodorja. Már 35–40 km/h feletti széllökéseknél megindul az alacsony hófúvás, míg 50–60 km/h feletti szélben magas hófúvás alakul ki, amely a nyílt mezők mellett futó utakon perceken belül több méter magas hótorlaszokat emel, teljesen elzárva a településeket.
Szabad vizek jegére kizárólag akkor szabad rálépni, ha a jég kellően szilárd, nem olvad és nem mozog. Egyetlen ember számára a biztonságos minimális jégvastagság legalább 10–12 centiméteres, egybefüggő, acélos fekete jég. Tömeges sportolásra, korcsolyázásra legalább 15–20 centiméteres vastagság szükséges. Folyóvizeken, kikötőkben és hidak lábánál a jégre lépni szigorúan tilos és életveszélyes!
Hiába fagypont alatti a levegő hőmérséklete, ha a földfelszín a korábbi enyhe napok miatt pozitív hőmérsékletű maradt, a lehulló hópelyhek alulról azonnal elolvadnak (latyakosodás). A tartós téli hidegpárna viszont megvédi a hótakarót: ilyenkor a Kárpát-medence aljában ülő fagyos, szürke ködfelhőzet nem engedi be a napsugarakat, így a talaj folyamatosan fagyott marad.
A friss hó laza, levegős kristályokból áll (1 milliméter csapadékból átlagosan 1 centiméter friss hóréteg keletkezik). Ahogy telik az idő, a saját súlya, a szél és a hőmérséklet-ingadozás hatására a hóréteg összeroskad, tömörödik (firnesedik). Ezért fordulhat elő, hogy 20 centiméternyi friss hó két nap múlva már csak 10–12 centiméter vastag, miközben a víztartalma változatlan marad.
A legfontosabb a megfelelő profilmélységű (legalább 4 mm) téli gumiabroncs felszerelése. Ellenőrizzük a hűtőfolyadék és a szélvédőmosó fagyállóságát (legalább -25 °C-ig), kezeljük le a zárakat és az ajtótömítő gumikat szilikonnal, és ellenőriztessük az akkumulátor kapacitását, mert a hidegben az indítóáram akár a felére is csökkenhet.
Magyarországon a közútkezelők hivatalosan minden évben november 10-től március 15-ig tartják fenn a 24 órás téli készenléti szolgálatot. Ebben az időszakban a hókotrók és sószóró gépek folyamatos riasztásban vannak, először a főutakat és autópályákat, majd a forgalmas gyűjtőutakat, végül az alsóbbrendű mellékutakat takarítják.
A kerti csapok fagymentesítéséhez a belső elzárót el kell zárni, a kültéri csapot megnyitni, és a víztelenítő szelepen keresztül a csőben maradt vizet teljesen ki kell engedni. A vízóraakna fedlapját alulról hungarocell lapokkal kell kibélelni, a mérőórát pedig le kell takarni hőszigetelő anyaggal. A szétfagyott vízmérő csere- és vízkára a tulajdonost terheli!
A havazás pontos helyének és mennyiségének előrejelzése az egyik legnehezebb feladat, mivel sokszor mindössze 0,5–1 °C-on múlik, hogy hó vagy eső hullik. A mediterrán ciklonok csapadéksávjai 24–48 órával előre már jól láthatók, de a hóhatár pontos vonala és a megmaradó centiméterek száma legpontosabban az élő csapadékradar és a legfrissebb numerikus futtatások segítségével követhető.
Maradjunk a járműben, mert az védelmet nyújt a szél és a kihűlés ellen, és a mentőegységek is könnyebben megtalálják! Azonnal értesítsük a 112-es segélyhívót, és adjuk meg a pontos helyzetünket (kilométerkő, GPS). A fűtést óránként csak 10–15 percre járassuk az üzemanyag spórolása miatt, és rendszeresen ellenőrizzük, hogy a kipufogócsövet nem temette-e be a hó, megelőzve a szén-monoxid bejutását az utastérbe!