Egyszer volt, hol nem volt, egy kis fenyőfa, aki egy sűrű erdő közepén élt. A többi fenyőfa sokkal nagyobb és erősebb volt nála, és gyakran gúnyolták a kis fenyőt, mert olyan kicsi és törékeny volt.

Ahogy közeledett a karácsony, az erdőben minden fa izgatottan várta, hogy kiválasszák őket a nagy ünnepre. A kis fenyőfa is nagyon vágyott rá, hogy egyszer ő is karácsonyfává válhasson, de a nagyobb fák mindig azt mondták neki, hogy túl kicsi és jelentéktelen ehhez.

Egy hideg téli napon egy család érkezett az erdőbe, hogy kiválasszák a karácsonyfájukat. A gyerekek vidáman szaladgáltak, és minden fát alaposan megnéztek. Amikor a kis fenyőfához értek, a legkisebb gyerek, egy kislány, azonnal beleszeretett. “Ez a fa tökéletes!” kiáltotta boldogan.

A család hazavitte a kis fenyőfát, és otthon gyönyörűen feldíszítették. A kis fenyőfa soha nem érezte magát ilyen boldognak és fontosnak.
A család minden tagja csodálta és szerette őt, és a kis fenyőfa végre megértette, hogy nem a méret vagy az erő számít, hanem az, hogy szeretettel és örömmel töltsük meg mások életét.