Az elektromos autók (EV-k) térnyerése a lítiumion-akkumulátorok iránti kereslet robbanásszerű növekedését hozta magával. Az akkumulátorgyárak világszerte, különösen Európában és Magyarországon, kulcsszerepet játszanak az elektromobilitás előmozdításában. Azonban a gyártási folyamatok során felmerülő balesetek, valamint az emberi és környezeti hatások kérdéseket vetnek fel: valóban „zöld” technológiáról van szó?
Az akkumulátorgyártás balesetei világszerte
Az akkumulátorgyárakban – különösen a lítiumion-akkumulátorokat előállító üzemekben – gyakoriak a balesetek. 2024 májusa és 2025 májusa között világszerte több tucat incidens történt, amelyek közül sok tűzeset, vegyi szivárgás vagy robbanás volt. A pontos szám nehezen meghatározható, mivel a kisebb balesetek gyakran nem kapnak nemzetközi figyelmet. Az Egyesült Államokban és Ázsiában (pl. Kínában és Dél-Koreában) több jelentős tűzeset történt, például a Tesla vagy a CATL gyáraiban, míg Európában 5–10 jelentősebb baleset került a hírekbe.
Európában
Európában az akkumulátorgyártás rohamosan bővül, mivel az EU célul tűzte ki a fosszilis üzemanyagoktól való függőség csökkentését. Az elmúlt egy évben az alábbi balesetek emelhetők ki:
- Magyarország – Komárom (SK Battery): 2024 márciusában és áprilisában mérgező gázok – hidrogén-cianid és nitrogén-dioxid – szivárgása miatt több dolgozó rosszul lett, nyolc embert kórházba kellett szállítani. A szakszervezetek és helyi közösségek feljelentést is tettek.
- Magyarország – Iváncsa (SK): Több esetben dolgozók védőfelszerelés nélkül dolgoztak veszélyes anyagok közelében, amelyeket a cég később elismert, de tagadta a tömeges mérgezést.
- Svédország – Northvolt: A skellefteåi üzemben 2024-ben három dolgozó halt meg, bár a hatóságok nem találtak közvetlen összefüggést a munkahelyi körülményekkel. A cég később csődbe ment, a rossz menedzsment és biztonsági problémák miatt.
- Franciaország – Viviez: Egy újrahasznosító üzemben tűz ütött ki, 900 tonna lítium akkumulátor volt raktáron, de sikerült megfékezni a lángokat.
- Egyesült Királyság – London: 2024-ben több mint 400 lítiumion-akkumulátorral kapcsolatos tűzesetet jelentettek – ez megduplázódott két év alatt.
A balesetek fő okai
A balesetek zömét az alábbi tényezők okozzák:
- Túlmelegedés (thermal runaway): A lítiumion-cellák túlmelegedése tüzet vagy robbanást okozhat, gyakran gyártási hibák vagy elégtelen hűtés miatt.
- Elektrolitok szivárgása: Az elektrolitok gyúlékonyak és mérgező gázokat (pl. HF) szabadíthatnak fel.
- Hibás tárolás vagy szállítás: A nyersanyagok, például a lítium vagy az elektrolitok nem megfelelő tárolása tűzveszélyt jelent.
- Emberi mulasztás: A biztonsági előírások be nem tartása vagy a dolgozók képzetlensége szintén gyakori ok.
- Gépészeti hibák: Rövidzárlatok vagy mechanikai sérülések a gyártósoron tüzet okozhatnak.
Az elektrolitok és a lítium szerepe
Az elektrolitok lítium-sókat tartalmaznak, szerves oldószerekben oldva – ezek a vegyületek rendkívül gyúlékonyak és szivárgás esetén mérgezőek. A lítium fém rendkívül reaktív, különösen vízzel érintkezve, és robbanásveszélyt jelent.
Emberi és környezeti károk
Egészségügyi hatások
A vegyi szivárgások légúti irritációt, mérgezést és hosszú távon akár krónikus egészségkárosodást is okozhatnak.
Közösségi hatások
A gyárak közelében élők ki vannak téve a levegőbe vagy talajba kerülő vegyi anyagoknak – különösen Magyarországon, Göd és Iváncsa térségében jeleztek lakossági aggodalmakat.
Környezeti hatások
A gyártás során keletkező vegyi anyagok – például oldószerek, nehézfémek – a víz- és talajszennyezés kockázatát növelik. A Northvolt és a magyar üzemek példái is mutatják: nemcsak lokális, hanem rendszerszintű problémák is fennállnak a biztonságban és ellenőrzésben.
Miért nem zöldbarát a lítium?
- Bányászat vízigénye: A lítium kitermelése (pl. Atacama-sivatag) vízhiányt okoz.
- Energiafogyasztás: Az akkugyártás sokszor fosszilis energián alapul.
- Hulladékkezelés: Az újrahasznosítás technológiai és gazdasági kihívás.
- Baleseti kockázatok: A gyártás során fellépő incidensek súlyos következményekkel járhatnak.
- Nem megújuló nyersanyagok: A lítium, kobalt, nikkel kitermelése hosszú távon nem fenntartható.
Magyarország helyzete
Magyarország az európai akkumulátorgyártás egyik központjává válik, a gödi Samsung SDI és a debreceni CATL gyárak működésével. Ezek a beruházások gazdasági előnyökkel járnak, de jelentős kockázatokat is hordoznak:
- Környezeti aggodalmak: Gödön a helyi lakosok tiltakoztak a gyár vízfogyasztása és a lehetséges szennyezések miatt.
- Baleseti kockázatok: Bár súlyos balesetek eddig nem történtek, kisebb vegyi szivárgások és biztonsági incidensek már előfordultak.
- Munkahelyi biztonság: A gyors gyárépítések és a szakképzett munkaerő hiánya növeli az emberi mulasztások esélyét.
- Egészségügyi probléma Bátonyterenyén: A bátonyterenyei akkumulátor-újrahasznosító üzemben több dolgozó szervezetében határérték feletti nikkelszennyezést mutattak ki, ami súlyos munkavédelmi kérdéseket vet fel.
Következtetés
Az elektromos autók akkumulátorgyárai mögött gyakran „zöld” indoklások állnak, de valójában érdemes lenne megkérdezni: miért is lett a lítiumion-technológia ilyen gyorsan és kritikátlanul a globális ipari és politikai döntéshozatal közös nevezője? A környezeti és emberi kockázatok – bányászat, gyártás, hulladékkezelés – régóta ismertek, mégis a döntéshozók szinte vakon álltak be mögé. Az elmúlt egy év balesetei Európában világosan mutatják, hogy a biztonság, a környezetvédelem és az átláthatóság terén rendszerszintű hiányosságok vannak.
Itt az ideje felismerni: nem biztos, hogy az akkumulátor az egyetlen irány. A valódi előrelépéshez nem több lítium, hanem több kutatás, kísérletezés és valóban új, forradalmi megoldások kellenek – akár teljesen eltérő technológiai alapokon. A közlekedés zölddé tételét nem lehet pusztán marketinggel és rövid távú profitéhséggel megoldani. A kérdés nem az, hogyan lehet a jelenlegi modellt zöldre festeni, hanem hogy van-e bátorságunk új modellt alkotni.
